2017. július 2., vasárnap

Helló, július!

Az előző években július elején már jóval előrébb tartottam kertügyileg, de megígértem magamnak, hogy nem lesz ostorozás, meg önsanyargatás, meg ilyenek - haladok, ahogy tudok.

Minket valahogy mindig elkerül az eső, úgyhogy rendkívül boldog voltam, hogy végre mi is kaptunk egy adaggal belőle.

Fantasztikus, hogy mire képes egy jó kiadós nyári eső. A cukkinik legalábbis nagyon megugrottak tőle, így holnap már saját termésből készül az ebéd: 





A paprika is nő, már két tövön is van termés, a többi meg virágzik, rendületlenül: 


Paradicsomból többfélét ültettem, de még egyik fajta sem kezdett érni, viszont nőnek ők is, elég szépen: 


A 12 uborkamagból kikelt egyszem kígyóuborkám. Remélem, rekordterméssel kárpótol a többiekért... :) 


A cseresznyeszezonnak vége, de sebaj, megérett a meggy, Apu meggye. Gyönyörű fácska lett a csemetéből, és - ahogy annak lennie kell - évről-évre egyre több termést hoz: 




Anett lányom almafáján idén nem csak két alma lesz: 



A "főszilvafánk" szó szerint roskadozik a rengeteg gyümölcs alatt; kétévente terem ilyen jól, idén nem úszom meg a lekvárfőzést: 



Ez a kis fácska szerintem a háta mögött magasló egyik körtefánk "magonca" lehet: 


Idén hozott gyümölcsöt először. A termését elnézve nem vagyok biztos a "körteségében", de majd meglátjuk, előbb-utóbb úgyis kiderül: 


Az egyik öreg körtefánk; rá - gyümölcs szempontjából - mindig lehet számítani: 


Itt eredetileg egy őszibarackfa-csemete állt (és a kiszáradt törzse még mindig itt is van), de ez a terebélyes "valamifa" teljesen elnyomta. Ha jól nézem, szilva lehet, de majd ezt is megtudjuk idejében: 

Borsfű és oregánó - mennyei az illatuk: 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...