2015. január 31., szombat

Róka után nyest és patkány + rövidtávú munkaterv

2015-ben sem kerülnek el minket, pontosabban az állatainkat a ragadozók. Tavaly a róka vitte el a szárnyasokat, idén pedig már két nyúllal vagyunk szegényebbek egy nyest és egy patkány "jóvoltából". A vadas színű baknyúlra a minap fej nélkül találtam az ólban. Azt hittem, hogy bombabiztos helyet csináltam a két baknak odabent, de csak kipiszkálta a vadast ez a görény nyest. (A 'görény' szó ez esetben jelzőként értendő.) A másik bakot, a fehéret, rögtön kiköltöztettem onnan a ház elé (az előszoba ablak alá), így a kutya legalább jelez, ha valami mocorgás lenne körülötte. Aztán jövök majd én a lapáttal. 
Az egyik kis vadas süldővel pedig valószínűleg patkány végzett, két nappal a nyesttámadás után találtam rá, papírvékony állapotban feküdt az anyja és a testvére mellett. Ők nem az ólban voltak elszállásolva, hanem kint, az általam készített ketrecféleségben, de a patkány csak bejutott oda is. Mivel - ezek szerint - ez a hely sem ragadozóbiztos a nyulak számára, az anyát és a megmaradt nyúlgyereket is előre hoztam. Ők a Mr. Pock által lakott kutyaház tetejére kerültek, egyelőre egy 58 x 40 x 38-as ketrecbe. Nem túl nagy hely, de inkább "nyomorogjanak" egy kis ideig, mint hogy ők is nyest-, vagy patkánykézre kerüljenek. 






Éjszakára jól be vannak bugyolálva zsákokkal és fóliával, szóval fázni nem fáznak. Nekem mondjuk most könnyebb így, hogy sötétben nem kell hátramenni hozzájuk (most már az összes állat elöl van - ami megmaradt...), de persze ez az állapot nem tartható fenn sokáig. Már nézegetem nekik a megfelelő ketrecet. Nem kísérletezek többet házi megoldásokkal. 
A másik, sebes hátú, vadas süldőt majdnem teljesen rendbe hoztuk (nagyon jó ez a Charmil plus nevezetű krém, amit az állatorvostól kaptunk), a "kráterek" eltűntek, már alig látszott, hogy egyáltalán sebes volt a háta. Aztán pedig elajándékoztam, mert egyrészt túl kevés volt a hely ahhoz, hogy "karanténozzunk", másrészt baknyúl volt, nekem pedig lányok kellenek. Mondjuk, most ugyanaz a helyzet, már ami a karanténozást illeti, az ő ketrecébe került be ugyanis az anyanyúl a megmaradt kölykével. 

Ami pedig a kertet és a ház körüli munkákat illeti - hogy ne csak veszteségekről essék szó - már lebeszéltem a dolgokat a megfelelő emberrel, nemsokára megkezdődik a kertásás, ólrendbetétel, kerítésfelhúzás. Én elkezdem a benti magvetést (már késésben vagyok, de mindig közbejön valami halaszthatatlan tennivaló/sürgős munka), ha kész az ól, jönnek a tyúkok... Már alig várom a tevékeny időszakot. Mondjuk, azt nem tudom, hogy hogy fogom intézni a dolgokat úgy, hogy mindenre jusson idő, de csak megoldom valahogy. Egy kicsit most nehezebb lesz, hogy van nyolcórás állásom, plusz a már meglévő megbízásos munkám mellé most bejött egy másik is (egészségügyi témájú cikkeket írok), de nem panaszkodom, mert legalább van munka. 

2015. január 19., hétfő

Kötök, horgolok, állatokat ápolok és őstermelő vagyok :)

Hideg, téli estéken kötögetek, horgolgatok. :) Ez a sál itt, Kitti lányomnak készült, csak sajnos elszámítottam magam, és túl rövid lett (de már készül a másik, a hosszabb :)). A telefontokot Ancsi lányomnak kötöttem. 


Aztán horgoltam magamnak is egy telefontokot, az ötletet a youtube-on találtam:


A tesóm is kapott egyet:


Kitti lányom fényképezőgépe sem maradhatott ki a "betokozódásból":


Most télen inkább a házban zajlik az élet, sosem unatkozunk. Ma például - köszönhetően felelőtlenségemnek és/vagy lustaságomnak - újabb hat kis hörcsöggel gyarapodott a háziállat állományunk: 

Fotó: Barta Kitti
Ízi, a rottweilerünk kezelés alatt áll, ugyanis egyszer csak kihullott a szőre, méghozzá elég csúnyán. Felmerült a bolhaallergia és a demodex is, így a kisasszony most egy komplex kezelést kap. Bolhák ellen Frontline-t használunk (spray változatban), de most, pár nap eltéréssel, kapott plusz kétféle élősködő elleni kezelést: ProMeris Duo-val kezeltük, ami a bolhák, kullancsok és tetvek mellett a Demodex atkákat is elpusztítja, 4 nap múlva pedig Stronghold-ot is kentünk rá. Ezen kívül Megavit-UM Plus multivitamin és ásványi anyag kiegészítő tablettákat kap, valamint Xiclav-ot, ami antibiotikum. Ráadásként kaptunk még pár levél Forthyron flavoured nevezetű tablettát az állatorvosunktól, ami a pajzsmirigyre hat - biztos, ami biztos. 

Ez egy novemberi kép Íziről, már itt is látszik egy picit a hátán, hogy valami nem stimmel, de most szegénynek alig van szőre. Nem is szívesen fotózom így, de lehet, hogy készítek róla egy "ilyen volt - ilyen lett" képet. :) Remélem, hamar rendbe jön. Mi mindent megteszünk ennek érdekében. 


A "kintiek" sem engednek minket unatkozni. Túl sok "hibalehetőség" - amióta a róka elvitte a szárnyasokat - ugyan most nincs, de azért sikerült az egyik süldő baknyúlnak beszereznie egy igen érdekes sérülést, pontosabban, szám szerint, kettőt. Az állatorvosunk sem látott még ilyet. Nem fotóztam le, mert annyira ronda volt... én sem szívesen nézegetnék egy ilyen sebet egy blogon, vagy a facebook-on. Az egész úgy kezdődött, hogy Gyula úrnak egyszer csak keletkezett két, kb. 4 cm átmérőjű, csupasz folt a hátán. Gondoltam, hogy esetleg verekedtek a testvéreivel, és kitépték a szőrét. Seb nem volt, csak szőrhiány, ezért nem tulajdonítottam neki túl nagy jelentőséget. Egy pár napig azért figyelgettem, aztán, mivel minden rendben volt, már nem is foglalkoztam vele, gondoltam, majd csak kinő a szőr a hátán. Hát, nem így történt. Egyik este, etetésnél, Gyula úr hátat fordított nekem, én meg majdnem dobtam egy hátast, amikor megláttam a hátsó felét. Két akkora kráter éktelenkedett rajta, hogy akár kölcsön is adhattam volna a nyulat egy horrorfilmforgatáshoz. Meg voltam róla győződve, hogy kukacok eszik az állatot, de szerencsére tévedtem. Azt, hogy mi okozhatta nála ezt a két teljesen szabályos kör alakú szövethiányt, az állatorvosunk sem tudta megmondani, teljesen értetlenül állunk a dolog előtt. Biztos, hogy nem harapás, mert a seb annyira szabályos (ráadásul mind a kettő), hogy ez kizárható. Férgek sincsenek benne (szerencsére). Nos, hát Gyula úr is kezelés alatt áll most, ő is kapott élősködők elleni kenceficét (Advantage), a sebét pedig egy ayurvédikus, háromféle gyógynövényolajat tartalmazó, széles hatásspektrumú, sebgyógyító, hámosító hatású kenőccsel (Charmil plus) kenjük, naponta egyszer. Azért most már sajnálom, hogy - ha nem is megosztásra, de legalább magamnak - nem fényképeztem le azokat a sebeket a kezelés megkezdése előtt. 

Itt látszik, hogy sebes a háta, de közeli képet nem csináltam: 


Szóval, Gyula úr most Mr. Pock felett, pontosabban Mr. Pock kutyaháza felett lakik egy kartondobozba rejtett ketrecben, a bejárati ajtó mellett. Őt is agyonbugyolálom éjszakára (mint Mr. Pock-ot), most már inkább arra kell vigyáznom, hogy meg ne fulladjon szegény, megfagyni - attól a rengeteg cucctól, amivel letakarom-körbetekerem - biztosan nem fog. :)


Kitti lányom mindeközben szorgalmasan kattintgat, "fotódokumentálja" az eseményeket. Legszívesebben az állatokat fényképezi, és meg kell mondjam, igen jól csinálja. :) 

Barta Kitti fotója
Barta Kitti fotója
Mr. Pock-ot én is szeretem fotózni:


És a végére hagytam az év eddigi, számomra legfontosabb hírét: őstermelő lettem. :) Ma végre kiváltottam az őstermelő igazolványt. Egyelőre élő baromfit és élő nyulat, tojást, fűszer- és gyógynövényt, a zöldségek közül pedig tököt és cukkinit adhatok el hivatalosan, de mielőtt elintézem hozzá az adószámot, még átgondolom, hogy mit és mennyit fogok termelni az idén. Szerintem bővíteni fogom a termékek listáját. 

2015. január 3., szombat

Mikulás

Írtam a karácsonyunkról, a szilveszterről, és most nézem, hogy a Mikulásról a blogban nem esett szó sem 2013-ban, sem 2014-ben. Most ezt pótolom. 

2013-ban a gyerekek a Mikulásfogaton kocsikáztak: 


2014-ben a Mikulás...

...megjutalmazta a jó gyerekeket... :) 


Reggeli a plébánián, mise előtt - kakaó és kalács:



A gyerekek már nagyon izgatottak:


Végre megérkezett a Mikulás:



Egy közös éneklés után...


...együtt indultunk a templomba, a vasárnapi misére: 









A mise után a gyerekek verset mondtak és énekeltek a Mikulásnak...


...majd ajándékot kaptak:











Nálunk a szilveszter...

Idén csendesen, szolidan búcsúztattuk az óévet, mert most erre volt szükségünk. Na, meg persze erre... :D


Nem vagyunk ám valami nagy fogyasztók, már ami az alkoholt illeti. :) Ez mind megmaradt:


Tesóm elsején délelőtt mondta is, hogy milyen jó, hogy nem rúgtunk be este (elkerülve ezzel a másnaposság tüneteit.) Mondtam neki, hogy persze, hogy jó, így van egy teljes értékű (másnaposság nélküli) napunk... amikor lehet inni. :D Na jó, ez csak vicc volt, tényleg nem vagyunk nagy alkoholfogyasztók. Utoljára a nagylányom születésnapján ittunk ezt-azt :), májusban, és volt még egy alkalom nyáron, de az inkább csak a koccintás-kategóriába sorolható. 

Nagyapám a "vérengző fenevaddal". Ízi, szilveszter alkalmából, meghúzta a Papi fülét. :) Egyébként nagyon szeretik egymást. A nagyapám még azt is megengedi neki, hogy ha be van ágyazva, fent aludjon az ágyán. Ez azért meglepő, mert a Papi - alföldi parasztember lévén - "az állatnak kint a helye" jelszóval, idáig nem nagyon tűrte meg az állatokat, még a lakásban sem. Az utóbbi években, főleg, amióta együtt lakunk, azért trenírozva van :), most például 3 kutyával és 5 hörcsöggel osztozunk a házon. És Papi még a hörcsögökkel is elbeszélget, ha éppen úgy adódik a helyzet. :D


Leánykáim:


Mondom a tesómnak, hogy ez az utolsó kép rólam. Erre a tesóm: "Reméljük, hogy nem. Azért legyünk bizakodóak." :) :) :) Én mondjuk úgy értettem, hogy a 2014-es év utolsó képe... :D
Szóval, ez itt a szilveszteri frizurám és kalapom. :) A képen ugyan nem látszik, de a hajam fel van gumizva a fejem tetejére, a kalap alá. Ha nem találom a seprűt, csak kiengedem, és... :D

Tél a Börzsönyben 2.

A fotók a képekre kattintva nagyíthatók. 



A Börzsöny a falu közepéről: 



Református templom, háttérben a Börzsöny:


Katolikus templom:


Katolikus plébánia:




Nagylányommal:


A három grácia. :) Az unokaöcsém hiányzik a képről, ő a téli szüneteket Gyulán és Békéscsabán tölti, az apukájánál, illetve a nagyszüleinél. 


Szánkóztunk. Én is, de arról inkább nem teszek fel képet... :D















Református templom:


 A Betlehem, kivilágítva:



Nem tudtam őket lebeszélni... :)






Otthon, édes otthon - hótakaró alatt:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...