1. Ezt találtam, midőn ki akartam borítani a kosárból a gazt. Több kupacban gyűjtöm a lekaszált, illetve kihúzgált gazt a kertben, később ezek mennek a komposztba. Az egyik ilyen kupac tetején várt rám ez a kincs. Zölden nem volt ilyen mutatós. :) És van ott még, ahonnan ez jött... :)
És hogy miért egy adag boldogság? Hát, mert örömet okoz. Pompás kis díszt fogok belőle varázsolni. :)
2. A másik örömforrása a napnak ez a sáska volt. Bizony, most jöttem rá - saját megtapasztalás útján - hogy a sáska képes forgatni a kis fejecskéjét. Extra édes volt, ahogy többször rám nézett, ráadásul az objektív eléggé felnagyította a képet - akarom mondani a sáskát - ahhoz, hogy pompásan elszórakozzak rajta percekig. Először csak vártam a spontán fejforgatásokat, aztán egy fűszálat hívtam segítségül. Nagyon jól szórakoztam a fűben. :) Valami ilyesmi lehet az, amikor valaki Isten tenyerén érzi magát.
Ha már nálam volt a fényképezőgép, kattintottam egy párat, tehát most egy gyors körkép következik a kert jelenlegi állapotáról:
Virágzik a kakastaréj. Csuda érdekes, még nem döntöttem el, hogy tetszik-e... :)
Egyre több paradicsom érik. Folyamatosan esszük, de még így is lesz minimum 30 kiló a "végén".
Kigazoltam a "kiszöldségest":
Így gyarapodott a kamra saját kezem által létrejött élelmiszer tartalma is. :)
És végül a bejárat a kedvenc látószögemből:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése