A tegnapi bejegyzésemben említettem, hogy a rövidtávú terveim között szerepel egy aszaló készítése. Na, nem kell mindjárt valami bonyolult masinára gondolni, én csupán egy fapados aszaló után áhítoztam, amely napenergiával működik. :) Nos, jelentem, elkészült a remekmű. Nem a legszebb, meg kicsi is, de az enyém! :)
Az aljára a kis kék tálca helyett nagy ezüst alufólia fog kerülni. Egyelőre tesztelés alatt van a darab, cseresznyeszárat szárítok rajta (gyógyteának). :) A következő használatbavétel viszont már éles lesz (meggyaszalás).
Vettem (ki, a kamrából) egy használaton kívüli, régi tepsit. Alapos súrolás-fertőtlenítés-öblítés után kitettem a napra száradni. Miután megszáradt, fekete öntapadós szúnyoghálót "szereltem" a tetejére úgy, hogy tapadócsíkokat csak a tepsi három oldalára ragasztottam, a negyedik oldal "nyitott" maradt. Ez azért praktikus, mert az aszalás következtében elhasználódott fólia egy mozdulattal kihúzható a tepsiből. A szúnyoghálót jól megfeszítettem, hogy a későbbiekben rákerülő gyümölcsök ne érjenek majd le a tepsi aljára, megfelelően tudjanak szellőzni. Az aszalandó gyümölcsök tetejére is kerül majd egy darab szúnyogháló, ahogy most a cseresznyeszárakra is került. A szúnyogháló tisztítása még okoz némi fejtörést, de úgy gondolom, hogy a fólia eltávolítása után zuhannyal simán átmosható a cucc. Ha mégsem, akkor időnként szúnyoghálócsere. :)
Persze, ezzel még nincs vége, ugyanis belefogtam egy második aszaló készítésébe, mivel ez az első "gyermek" ölég aprócska. A másodszülött szintén kamrai anyagból készül majd, de nem tepsiből, hanem fából.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése